Látogatók

Oldalainkat 368 vendég és 0 tag böngészi

Verebi Értéktár

 Verebi Értéktár Bizottság 2025. szeptember 3-án tartott ülésének jegyzőkönyve.

Települési értéktár bizottság megnevezése

Települési érték megnevezése

Szakterület megnevezése

Hely

Települési érték sorszáma

Verebi Értéktár Bizottság

XIX. sz-i színházépület

épített környezet

Szabadság tér 25.

294 hrsz.

1

Verebi Értéktár Bizottság

Lakóház

épített környezet

Fő út 32.

30 hrsz.

2.

Verebi Értéktár Bizottság

Nepomuki Szent János Római Katolikus Templom

épített környezet

Szabadság tér 20.

576 hrsz.

3.

Verebi Értéktár Bizottság

Református templom

épített környezet

Szabadság tér 1.

589 hrsz.

4.

Verebi Értéktár Bizottság

Téglaboltozatos pincék

épített környezet

355/2 hrsz. és

355/3 hrsz.

5.

Verebi Értéktár Bizottság

Vereb-Pázmánd vízfolyás feletti kőhíd

épített környezet

Berényi út

6.

Verebi Értéktár Bizottság

Verebi Háromszájú (kemence)

épített környezet

Fő út 10.

20 hrsz.

7.

Verebi Értéktár Bizottság

Kovácsműhely

ipari és műszaki megoldások

Fő út 16.

23 hrsz.

8.

Verebi Értéktár Bizottság

I. és II. világháborús emléktábla

kulturális örökség

Fő út 10.

20 hrsz.

9.

Verebi Értéktár Bizottság

II. világháborús emlékmű

kulturális örökség

Szabadság tér 28.

292/1

10.

Verebi Értéktár Bizottság

Babakiállítás

kulturális örökség

Berényi út 4.

11.

Verebi Értéktár Bizottság

Helytörténeti Gyűjtemény

kulturális örökség

588/5 hrsz.

12.

Verebi Értéktár Bizottság

Öreg Debreceni Énekeskönyv

kulturális örökség

Berényi út 4.

13.

Verebi Értéktár Bizottság

Kovács János emléktáblája

kulturális örökség

Szabadság tér 1.

589 hrsz.

14.

Verebi Értéktár Bizottság

„A magyar lovasság 1000 éve”

A honfoglalás kori leletmásolatok és Somogyi Győző:

Száz magyar huszár grafikái

kulturális örökség

Vajda J. út 5.

580/28 hrsz.

15.

Verebi Értéktár Bizottság

Pogánykő – Emlékkapu

honfoglalás kori sírhely

kulturális örökség

02/2 hrsz.

8117. jelzésű országos összekötő út

13. km kövénél

16.

Verebi Értéktár Bizottság

Szénási Sándor

irodalmi hagyatéka

kulturális örökség

-

17.

Verebi Értéktár Bizottság

Nagy József 1848-as honvéd sírja

kulturális örökség

Római katolikus temető

18.

Verebi Értéktár Bizottság

Történelmi zászlók

10 db

kulturális örökség

Vajda J. út 5.

580/28 hrsz.

19.

Verebi Értéktár Bizottság

Váradi Biblia

kulturális örökség

Berényi út 4.

20.

Verebi Értéktár Bizottság

Végh család sírkertje

kulturális örökség

 

21.

Verebi Értéktár Bizottság

Vereb vitéz napja

kulturális örökség

-

22.

Verebi Értéktár Bizottság

Verebi Végh János szobra

(Kocsis Balázs alkotása)

kulturális örökség

Berényi út 4.

23.

Verebi Értéktár Bizottság

Verebi Végh János

zenei hagyatéka

kulturális örökség

-

24.

Verebi Értéktár Bizottság

A forrás a parkkal és a Gólyafával

természeti környezet

540/2 hrsz.

25.

Verebi Értéktár Bizottság

Gesztenyefasor

természeti környezet

Vajda J. utca

26.

Verebi Értéktár Bizottság

Kastélypark az öreg tölgy és platán fáival

természeti környezet

355/1 hrsz.

27.

Verebi Értéktár Bizottság

Madárcseresznyés út

természeti környezet

037 hrsz.

28.

Verebi Értéktár Bizottság

Zuhogó és a pihenőhely

természeti környezet

0120/4 hrsz.

29.

Verebi Értéktár Bizottság

Verebi pompos

turizmus és vendéglátás

-

30.

Verebi Értéktár Bizottság

Káposztás hajtóka

turizmus és vendéglátás

-

31.

Verebi Értéktár Bizottság

Vereb térképe 1806-ból

kulturális örökség

-

32.

a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;

b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;

c) épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;

e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;

f) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;

g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.

verebvitezutja

verebvitezutja

Vereb értékei kiadvány

Verebi képek

Váradi Biblia

2006. augusztus 12-én B. Kiss Gyula bácsi és Zsuzsi néni családi házuk padlásáról behoztak ajándékba egy kötés nélküli, a rossz tárolástól erősen szennyezett, rovarrágta, szamárfüles és vízfoltos, valamint hiányos állapotban lévő Bibliát.

Az ajándékozási szerződésben rögzítésre került, hogy a Biblia az önkormányzat nyilvános könyvtárának tulajdonába került. Az ajándékozók kérése volt, hogy biztosítsuk megtekinthetőségét az érdeklődők számára.
A Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Kollégium pályázatán keresztül sikerült előteremteni a restaurálására a fedezetet a szükséges önrész vállalásával.
A restaurált Biblia 2007. október 31-étől előzetes bejelentkezés alapján megtekinthető.
Köszönet a család önzetlenségéért. Köszönet, amiért Vereb hírnevét, kulturális értékeinek számát gyarapították.
 
A Váradi Biblia történeti háttere és jelentősége
 
Nyomtatása 1657-ben, tízezer példányban kezdődött Nagyváradon Bethlen István, I. Rákóczy György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna, Rhédei Ferenc és Barcsay Ákos, valamint egypár tiszántúli ref. egyházmegye adományaiból. Az Újszövetség 1660-ban el is készült. Közben a török támadás a vár és a város elestével fenyegetett. A vár feladásának egyik feltétele az volt, hogy a már kinyomtatott példányokat, a nyomtatáshoz szükséges papírt és a nyomdai felszerelést épségben kiengedik a törökök a várból. A feltételt elfogadta a támadó fél, így jutott ki Váradról a nyomdász és minden, ami a Biblia nyomtatásához szükséges volt; s fejezhette be a kiadást 1661-ben Kolozsvárott felállított műhelyében Szenci Kertész Ábra-hám kevesebb, mint 6000 példányban. „Váradi”-nak nevezik, mert a munka ott indult el. A magyar nyelvű Biblia a Károli-féle szöveget tartalmazza Köleséri Sámuel átdolgozásával és széljegyzeteivel.
A magyar egyház- és művelődéstörténet szempontjából jelképes értékű. Nagyvárad az akkori protestantizmus fellegvára volt, és ezért is történhetett, hogy éppen itt kezdtek egy újabb verzió készítésébe. Várad a magyar reformáció egyik legmélyebb biblicitású városa volt, számos dokumentum tanúskodik erről. Ezek közül a legtöbbször idézett az 1629. június 17-i váradi zsinat azon határozata, amely a hivatásukban ellanyhult, egyéni hitéletüket elhanyagoló lelkészeket arra kötelezte, hogy akár személyes javaik eladása árán szerezzenek be maguknak saját Bibliát. Margitai Láni Péter tiszántúli püspök, a korábbi huszti lelkész, majd máramarosi esperes és lelkésztársai így fogalmazták meg az elvárásokat: „amelyik lelkésznek subája van, de Bibliája nincs, azt el kell venni, s annak árán Bibliát kell szerezni. Ha pedig sem subája, sem Bibliája, hivatalától meg kell fosztani.” A Károli-Biblia revíziójának a történetében az ún. Váradi Biblia megjelenése nagy fordulat volt.
 
Felhasznált irodalom:
Petrőczi Éva:
A váradi biblia helye a magyar puritanizmus irodalmában
 
Kerekes Erzsébet
könyvtáros
 
A Váradi Biblia előzetes bejelentkezés alapján megtekinthető.
18 éven felülieknek az olvasási lehetőséget is biztosítjuk.
 
Bejelentkezés Kerekes Erzsébet könyvtárosnál
Tel.: 22/464-604; 30/34-00-768
vagy
Kurcz Mária polgármesternél
Tel.: 22/238-007; 30/328-44-42

Hírességeink

veghjanosVerebi Végh János

Ifj. verebi Végh János 1845. június 15-én született Vereben. A jogot Pesten végezte, de egész életében zenével foglalkozott. Fiatal korában szorgalmasan tanult zenét. Zongoratanára Thern Károly, a Nemzeti Színház karmestere volt. A zeneszerzést a század második fele egyik legjelesebb magyar muzsikusától, Mosonyi Mihálytól sajátította el. Végh János a Magyar Zenei Lexikon szerint „az akadémikus-romantikus irányzat egyik kiemelkedő képviselője". Számos vokális, zongora és kamarazene műve jelent meg nyomtatásban, kéziratai az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók.
Szülőházában nemzedékeken át virágzott az irodalom, különösen pedig a zenének a kultusza (Csermák Antal, Fusz János, Franz István, stb.). A család falusi otthonában állandó házi zenekart tartott, melynek közreműködésével adták elő 1805. április 1-én Mozart varázsfuvoláját. Selyemre nyomott színlapot a Nemzeti Múzeumban őrzik.
Könyvtár is tartozott a verebi kastélyhoz, melyet a 101 évet élt apja rendezgetett, maga is irogatva visszaemlékezéseit, családja és kora történetét. A kották túlnyomórészt Végh Jánostól jutottak hozzá. Ö köttette be őket, valószínűleg beérkezésük sorrendjében, minden tekintet nélkül szerzők vagy műfajok szerinti összetartozásukra. Sok esetben a legkülönbözőbb szerzők zeneművei, két- és négykezes zongoradarabok, operakivonatok, ének és kamarazene stb. kerültek be ugyanabba a kötetbe, míg egyes szerzők műveinek részei más-más kötetben szerepelnek.
Végh János könyves szekrényeiben is volt könyv elég, mégpedig a javából. Hazai és külföldi klasszikusok, bölcsészek, költők válogatott munkái, életrajzok, útleírások, történelmi és természettudományi művek. De mindennél jobban érdekelte a művészet. Az illusztrációk, a gondos kiadások, a szép könyvek mindig érdekelték és vonzották. Az első ilyen kiadványok, melyek a kezébe kerültek, a Műbarátok Körének kiadványai voltak. A Műbarátok Köre által 1896-1901-ben kiadott „Magyar Műkincsek” kiállítása véleménye szerint már megállta a helyét a jó külföldi kiadványok mellett. Mindössze 12 példányban nyomták Franklinnál Pulszkynak RAPHAEL SANTI AZ ORSZÁGOS KÉPTÁRBAN című tanulmányát, mellyel Pulszky Károly, a család egyik nagyrabecsült familiárisa Végh Jánost megajándékozta.
1875. november 14-én megkezdte működését az Országos Zeneakadémia. Az akadémia elnökévé választott Liszt Ferenc tartós és gyakori távollétét pótlandó Végh Jánost, az elismert, nagy műveltségű, kiváló zeneszerzőt nevezték ki alelnökké, aki az ügyek intézését – gyakorlatilag ügyvezető elnökként – 1887-ig mindenki megelégedésére végezte. A 80-as évek elején a közoktatási miniszter zeneakadémiai felügyelő bizottságot nevezett ki. A bizottság tagja volt gróf Apponyi Albert, Mihhalovich Ödön, a Zeneakadémia későbbi nagyhírű igazgatója és Vavrinetz Mór zeneszerző mellett Végh János is.
1887-ben Végh János kúriai bíró lett, majd nyugdíjasként részben Vas megyében, Alt-Ausseeben és Vereben töltötte életét. Itt halt meg 1918. február 1-én. A verebi családi temetőben van eltemetve.
 
 

Kovács János

Az 1848-49-es szabadságharc ideje alatt elhangzott beszédeiért a Habsburgoktól rámért 25 éves büntetésének lejárta után a volt seregélyesi lelkipásztor Vereben hirdette az igét 1874-től 1890-ben bekövetkezett haláláig. Emlékét márványtábla őrzi a református templom falán. A negyedszázados kényszerű hallgatásra ítélt papról a rendszerváltást követően utcát neveztek el Bicskén. (s. l.)

 

Szénási Sándor
költő, műfordító, református lelkész
(Vereb, 1925. december 15. – Bicske, 2001. január 30.)

Gyermekkorát Vereben töltötte.
Érettségi vizsgát a budapesti Lónyay utcai Református Gimnáziumban tett.
Lelkészi oklevelet a budapesti Református Teológiai Akadémián szerzett 1951 őszén.
A Cegléden töltött segédlelkészi év után 1952-től 1970-ig lelkipásztor Vereben, majd Velencén és Kápolnásnyéken. 1981-től Bicskén szolgált haláláig.
1972-ben az ELTE-n magyartanári és könyvtárosi oklevelet szerzett.
Versei és műfordításai a Reformátusok Lapjában, az Új Emberben, a Vigíliában és a Fejér Megyei Hírlapban jelentek meg.
1993-ban a Fejér Megyei Közgyűlés Vörösmarty Mihály díjjal tüntette ki értékes műfordítói és önálló irodalmi munkásságáért.

Művei:

Kálvin emberi arca (egyháztörténeti tanulmány, 1986)
Mandulaág (versek és műfordítások, 1986)
„Megtaláltuk a Messiást!” (konfirmációi olvasókönyv, több kiadásban)
A bicskei református egyház története, 1890-1991 (Kis Károly kéziratának felhasználásával, 1991)
Örömötök munkatársa (alkalmi beszédek, 1995)
Ünnepeink: A református egyházi év (1999)
A porszem és a Minden: Andreas Gryphius 141 istenes szonettje (műfordítás, 2000)

Vereb község címere és zászlaja

cimer

HERALDIKAI LEÍRÁS
Az álló helyzetű háromszögletű pajzs mezője kék szinű. A pajzs- mezőt ezüst szarufa osztja ketté. A szarufa felett két ezüst rózsa lebeg. A szarufa alatt lebegő stilizált ezüst ekevas és csoroszja látható. Az ekevasat és csoroszját három ezüst csillag veszi körbe.
 
 
 
 
 
 
 
 

pecset

A CÍMER MAGYARÁZATA
Vereb község 665 éves település, mivel az oklevelek 1330-ban említik először a nevét. A címer a község eredeti pecsétje alapján készült, a heraldika szabályainak figyelembe vételével. A pecsét felső részén egy szalagon VEREB felirás látható. Középen egy stilizált ekevasat és csoroszját két olajág fog közre. Felette több virág díszíti a pecsétet.
A címer a pecsét főbb motívumainak és kompozíciójának átvételével hűen fejezi ki a község történelmét.
 
 
 
 

zaszlo

A ZÁSZLÓ
A község zászlaja hosszában osztott, színei a címer színeit ismétlik. Alul és felül a kék 1/4-1/4, középen a fehér 2/4 arányban oszlik meg. A zászló közepén a címer eredeti színeiben látható.

Településtörténet

Vereb község Fejér megyében fekszik a Velencei-tótól kb. 15 km-re északra. Tengerszint feletti magassága 155-230 m között változik. Lakosainak száma 831 fő (2009. évi adat).
 
Földrajzi fekvésénél fogva ősidők óta letelepedésre csábító hely volt. A falutól nyugatra emelkedő domb oldalában római hamvvedrek, sírkövek, cserépedények és római érmék kerültek felszínre, ami igazolja, hogy Vereb lakott hely volt. Itt haladt az Alexander Severus (222-235) által épített római hadiút, amelynek emlékét a népnyelv "Katona út" néven őrzi.
 
 
A népvándorlás vihara Vereb őslakóit elűzte, de nem maradt sokáig lakatlan a vidék. A verebi-lovasberényi út javításakor, 1853. május 9-én honfoglalás kori sírt tártak fel. Egy első generációs honfoglaló vitéz volt eltemetve lovával. A sírból zabla, kengyelvasak, ezüstszegek és boglárok kerültek elő, melyek a lószerszámot díszítették. Az emberi csontok között ezüstgyűrűt és bronz ékszereket, hat nyílvasat és tizenkét ezüst érmét találtak. Az érmék mindegyikét 875 és 924 között verették, amiből megállapítható volt, hogy a lovag halála a X. század közepére tehető. A lelet nevezetes, mert a vitéznek trepanált koponyája volt, mellette ott feküdt egy ezüstlemez, amit a seb nagysága miatt állandóan viselnie kellett. A verebi lovas vitéz sírja az első olyan honfoglaláskori lelet, amelynek helyét megjelölték, előkerülését kőbe vésett felirattal örökítették meg, és az országban a második, amelynek leletei múzeumba kerültek. Az értékes lelet megmentése, szakszerű feltárása a község földbirtokos urának, Verebi Végh Jánosnak és barátjának, Érdy Jánosnak az MTA tagjának köszönhető. A honfoglalás millecentenáriumára felújítatták a Pogánykövet, 2010-ben Emlékkaput avattak. A sír leletmásolatai a Közösségi Ház kiállító termében tekinthetők meg. A pázmándi út melletti dűlőben került elő a tatárjárás idején elrejtett "verebi kincs", 1719 db XIII. századi friesachi ezüstdénár.
 
 
1276-ban Vereb, 1326-ban Verus, 1330-ban Vereb változatban fordul elő a település neve.
 
A török hódoltság korában is lakott hely volt a község, bizonyítja a törökök nyilvántartása, amelyben Verebet 1567-ben az adófizető falvak között említik. 1580-81-ben a lakosok neveit is felsorolják, amiből láthatjuk, hogy a falu népe tiszta magyar anyanyelvű és református vallású.
 
A török kiűzése után Vereb a komáromi jezsuita rend birtoka lett. Ebben az időben épült Nepomuki Szent János tiszteletére a ma is álló és felújított barokk katolikus templom.
 
1775-ben Végh Ignác királyi helytartó tanácsos kapta meg Verebet Mária Teréziától, akinek utódai felvették a Verebi előnevet, és a faluban 1945-ig nagybirtokuk volt. A Végh család a falunak megértő vezetője, fejlődésének fő előmozdítója volt.

mfp

Energiatudatos önkormányzat

energia

Helyi építési szabályzat

E-ügyintézés

E-ügyintézés

Keresés

hpdesign